Nyugdíjrendszer újraépítéséről

 

 

 

Honlapunk ezen fejezetében a „Nyugdíjasság” kérdéskörön belül a Nyugdíjrendszer újraépítéséről szóló témát részletesen a KSH aktuális adatainak és néhány tanulmánynak a feldolgozásával tekintjük át. A most következő összefoglalókkal az volt a célunk, hogy mi idősek az érdekeink képviselete során kijelentéseinket mindig objektív, számszerű adatokkal tudjuk alátámasztani.

 

5.3.0. Összefoglaló a „Nyugdíjak” témában összegyűjtött adatok alapján.

5.3.1. Kérdések a „Nyugdíjak” témában összegyűjtött adatok alapján.

5.3.2. Egy igazságosabb nyugdíjrendszer komplex tervei.

5.3.3. A NYUSZET által javasolt nyugdíjrendszer 12 pontos összefoglalója.

5.3.4. Hivatkozások

 

Ha a nyugdíjakról további információd van, kérünk írd meg a hivatkozás elérhetőségét a következő e-mail címekre, hogy elérhetővé tehessük mindenki számára. Kérjük, írjál rövid ismertetőt is róla:

 

dr. Német Béla honlap szerkesztő (drnemetbela@gmail.com)

 

 

_________________________________________________________________________________________________________________

 

Nyugdíjrendszer újraépítéséről-0

5.3.0. Összefoglaló „Nyugdíjak” témában összegyűjtött adatok alapján.

 

 

Ezek az adatok mutatják meg, hogy az utóbbi 10-11 évben a nyugdíjak megállapítása mennyire elvált a gazdasági élet más jövedelmi adataihoz (nettó átlag kereset, minimálbér nettó értéke, létminimum) képest.

- 2011-ben a Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságokra fordított összeg az akkori GDP 11,2 %-a volt, 2019-re viszont ez az arány lecsökkent 8,3 %-ra, ami a lakosság 26 %-át érinti. (1 táblázat)

- 2021-ben a nettó átlag keresetek a 2016-os értékhez viszonyítva 157,2 %-ra, (évi átlagos 6-7 %-os növekedés, 1. ábra) nőttek, ugyanakkor ezen időszakban az egy főre jutó átlagos nyugdíj csak 15 %-kal (évi átlagos 3 %) növekedett! (2 táblázat).

- Az átlag nyugdíj 2019-re elérte a 142 114 Ft-ot, ami a következőknek „köszönhető”: évente „elmarad” ~120 000, 70-90 éves, alacsony nyugdíjjal rendelkező állampolgár, és a „fiatalabbak” (63-65 évesek), már jelentősen magasabb nyugdíjjal „lépnek be” (torzító hatás).

- a minimálbér nettó értéke 2021-re 111 300 Ft (3. táblázat), ugyanakkor egy felnőttből álló háztartás létminimum összege havonta: 101.400 Ft, (2019-es adat). A „hivatalos számítás” a nyugdíjas korúak esetében a háztartási létminimumot egy személyre 91 258 Ft-ra, két személy esetében pedig egy főre 78 583 Ft-ra „kalkulálja” (3. táblázat).

- Ezt azzal az adattal kell összevetni, hogy mennyi pénzt kap a nyugdíjasok jelentős hányada: ~40 000 ember kap 50 ezer Ft-nál kevesebb, 397 000 fő 50-100 ezer Ft közötti 782 ezer fő pedig 100 és 150 ezer Ft közötti összeget. Ez a három kategória ~1 200 000 embert jelent (a lakosság 12 %) (3. táblázat)

- Az aggregált helyettesítési ráta (a 65–74 éves korcsoport medián nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosa – azaz mennyit ér a nyugdíj) 2018. decemberében országos szinten a 54,8%-a volt. (3. táblázat észrevételei)

- 2019-ben jelentősen kisebb a medián nyugdíj (117 500 Ft) az átlag nyugdíjhoz viszonyítva (142 000 Ft). (3. táblázat észrevételei)

 

 

__________________________________________________________________________________________________________________

 

Nyugdíjrendszer újraépítéséről-1

5.3.1. Kérdések a „Nyugdíjak” témában összegyűjtött adatok alapján.

(Ez a fejezet ide kattintva letölthető)

 

A fentebb bemutatott a nyugdíjasok nagy többsége számára bántó és a mellőzés érzését keltő adatok után felmerülnek a kérdések, hogy milyen irányban lehetne ezen a helyzeten változtatni a jobb megbecsülés érzésének elérése érdekében.

Megvalósítható-e egy egészen más nyugdíjrendszer Magyarországon a jelenlegi, 10 év óta „működőhöz” képest?

Lehetne-e jelentősen „felhúzni” kb. 400-500 ezer ember nyugdíját a mélyszegénységből?

Infláció követésen túl figyelembe vehető-e a bérek növekedési üteme az éves nyugdíj emelése során??

 

Ezen kérdésekre látszik átgondolt válasz a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa részéről: Egy igazságosabb nyugdíjrendszer komplex tervei.

2021. március 11.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijrendszer-nyugdijreform-nyuszet.724998.html

https://www.szakszervezet.net/hu/nyugdijas-tagozat

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ezeket-kovetelik-a-nyugdijasok/7568/?=hirkereso

https://nepszava.hu/3112811_megallitanak-az-idosek-elszegenyedeset

https://nyugdijastagozat.mszp.hu/

https://hirklikk.hu/klikktv/a-kormany-tudna-emelni-a-minimalnyugdij-osszegen/474

 

 

_________________________________________________________________________________________________________________

 

Nyugdíjrendszer újraépítéséről-2

5.3.2. Egy igazságosabb nyugdíjrendszer komplex tervei.

(Ez a fejezet ide kattintva letölthető)

 

 

A nyugdíjrendszer jelentős átalakítását eredményező reformcsomagot dolgozott ki a NYUSZET tanácsadó testülete Herczog László korábbi szociális és munkaügyi miniszter vezetésével. A munkában Simonovits András nyugdíjszakértő, Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár, továbbá a NYUSZET 7 tagszervezetének vezetői és szociális, egészségügyi szakemberei vettek részt. Gúr Nándor, a NYUSZET soros elnöke hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasokat, de már a nyugdíj előtt állókat is kedvezőbb helyzetbe hoznák az ajánlott változtatások. A reformcsomag javaslatait a következő 2-5 év alatt lehetne végrehajtani

A javaslatról az interneten a következő helyeken jelent meg hír:

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijrendszer-nyugdijreform-nyuszet.724998.html

https://www.szakszervezet.net/hu/nyugdijas-tagozat

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ezeket-kovetelik-a-nyugdijasok/7568/?=hirkereso

https://nepszava.hu/3112811_megallitanak-az-idosek-elszegenyedeset

https://nyugdijastagozat.mszp.hu/

https://hirklikk.hu/klikktv/a-kormany-tudna-emelni-a-minimalnyugdij-osszegen/474

 

 

Azonnal, tehát 2023. január 1-jétől bevezethető intézkedések

a) A nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből Ezért az éves nyugdíjemelés mértékét vegyes (az ár- és béremelkedést egyaránt figyelembe vevő) indexálás alapján kell meghatározni. Ennek módszerére több változatot is megfontolásra ajánlanak.

b) A nyugdíjminimumot a mindenkori átlagnyugdíj harmadára, vagy a mindenkori nettó minimálbér felére kell felemelni, és el kell választani a különböző szociális jellegű támogatásoktól.

c) A „13. havi nyugdíj” fizetésének a számítását úgy kell átalakítani, hogy az nem nyugdíj, hanem nyugdíjszerű juttatásként jelenjen meg.

d) Vissza kell állítani a munkavállalói járulékalap plafonját.

e) Rendezni kell a volt rokkantsági nyugdíjak átállítása során alkalmazott, az Alkotmánybíróság által is kifogásolt problémát.

f) Az egyszeri segélyre, a kivételes nyugdíjmegállapításra és a nyugellátás emelésére fordítható források megháromszorozása (a mai 1,6 milliárd Ft helyett 4,8 milliárd Ft).

g) Létre kell hozni egy konzultációs és javaslattevő jogosítványokkal rendelkező, négyoldalú egyeztető fórumot, amelyben a nyugdíjas szervezetek, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormány képviselői vesznek részt.

 

2023-26-ban bevezethető intézkedések amennyiben az ehhez szükséges számítások, egyeztetések lezárultak

a) A nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének visszaállítása.

b) Egyértelmű normatív finanszírozási rendszert kell kialakítani.

c) Rugalmas nyugdíjkorhatárra kell átállni, ami megengedi az 1-3 évvel korábbi nyugdíjba vonulást málusz alkalmazásával, illetve továbbdolgozás esetén bónusszal ismeri el a többletet.

d) A nyugdíjrendszer torzulásainak mérséklése érdekében az alábbiakat kell elvégezni 2024. január 1-jei hatálybalépéssel:

da) degresszió további növelése az átlagnyugdíjak 4-szerese felett;

db) szolgálati időskála korrigálása (kiegyenesítése);

dc) a szolgálati idő számításánál meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy csak a betöltött egész éveket veszik figyelembe;

dd) a valós fogyasztást jobban tükröző nyugdíjas fogyasztói kosarat kell kialakítani;

de) módosítani kell a tervezettnél magasabb infláció esetén alkalmazott korrekciós módszert;

df) "A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről" szóló 2005. évi CLXXIII. sz. tv.-t aktualizálni szükséges.

e) A nyugdíjcélú megtakarítások kedvezőbb támogatási rendszerének megteremtése (munkavállalók és munkaadók irányában egyaránt).

f) "Az ukrán nyugdíjak" megállapítása helyett az EU-s irányelveknek megfelelő, két oldalú nyugdíjegyezmény megkötése.

g) Létre kell hozni az Idősügyi Ombudsman intézményét.

h) Nyugdíjrendszeren kívüli, azt kiegészítő szociális típusú támogatási formák létrehozása az időskori szegénység felszámolása érdekében (azon esetekben, ahol az idősek a szegénységi küszöb érték alatt élik életüket).

i) Azon folyamat elindítása, melynek eredménye ként a nettó átlagkereset 60%-át meghaladja az átlagnyugdíj, miközben a nettó minimálbér legalább 60%-a lesz ugyanebben az időben a nettó minimál nyugdíj összege.

 

2026 után megvalósítható intézkedések (amikor a vizsgálatok és egyeztetések ezt megalapozzák)

a) A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, a biztonságos finanszírozhatóság és a méltányosság követelményeinek megvizsgálása, illetve, ha indokolt, szakmai viták és társadalmi egyeztetést követően új nyugdíjrendszer bevezetése.

b) A lehetséges alapjövedelem és a nyugdíjrendszer összefüggéseinek vizsgálata.

c) Az aktív élet és a nyugdíjas lét kiszámíthatóságának megteremtése (nemzedékek közötti szolidaritás erősítése).

 

_________________________________________________________________________________________________________________

 

Nyugdíjrendszer újraépítéséről-3

5.3.3. A NYUSZET által javasolt nyugdíjrendszer 12 pontos összefoglalója.

(Ez a fejezet ide kattintva letölthető)

 

 

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) 2021. március 15.-én nyílt levélben, 12 pontos javaslattal fordult a politikai pártokhoz, a törvényhozókhoz. Ez egy rövid összefoglalója a részletesebben kidolgozott anyagnak a szakmailag megalapozott intézkedések fontosságáról:

 

1. A központi költségvetésből a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható összeg érje el a 2008-2009-es válság alatti arányt, a GDP 11-11,5 %-át!

2. A nettó átlagbér és az átlagnyugdíj arányának folyamatos közelítését!

3. Méltányosabb, igazságosabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert!

4. Emberhez méltóbb, egészségesen megélhető nyugdíjas éveket!

5. Stabil, kiszámítható finanszírozású társadalombiztosítási nyugdíjrendszert!

6. A nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének a visszaállítását! Konzultációs és javaslattevő jogosítványokkal rendelkező, négyoldalú egyeztető fórum létrehozását!

7. Az időskori anyagi, lakhatási, szociális és egészségügyi biztonság megteremtését. A szociális ellátás, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, színvonaluk, hozzáférésük javítását!

8. A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását!

9. Azonos életút után különböző időpontban nyugdíjba vonulók indokolatlan nyugdíj különbözőségének korrigálását!

10. A kiugróan magas jövedelmek utáni járulékplafon bevezetését, a szolgálati idő kiszámításának pontosítását, az arányosság megteremtését!

11. Az induló nyugdíjak megállapítási módszerének módosítását!

12. A nyugdíjak évenkénti emelésénél a vegyes indexálás bevezetését!

 

 

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) hét tagszervezete

Név, rövidítés

Elnök

Honlap

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Nyugdíjas Tagozata (MASZSZ)

Juhász László

https://nyuszet.hu/maszsz

https://szakszervezet.net/hu/

Magyar Szocialista Párt Nyugdíjas Tagozata (MSZP)

Gúr Nándor

https://nyuszet.hu/mszp/

https://nyugdijastagozat.mszp.hu/

Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége (Életet az éveknek)

dr. Hegyesiné orsós Éva

https://nyuszet.hu/nyiosz/

https://eletetazeveknek.hu/

Nyugdíjasok Országos Képviselet (NYOK)

Papp Katalin

https://nyuszet.hu/nyok/

https://www.nyok.hu/

LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottsága (LIGA)

Bálint Zoltán

https://nyuszet.hu/liga/

https://liganet.hu/

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Nyugdíjas Tagozata (SZEF)

Dr. Mayer Lajos László

https://nyuszet.hu/szef/

https://szef.hu/

Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése Nyugdíjas Bizottsága (ÉSZT)

Dr. Kuti László

https://nyuszet.hu/eszt/;

 

 

________________________________________________________________________________________________________________________

 

Nyugdíjrendszer újraépítéséről-4

 

5.3.4. Hivatkozások:

 

[1] Tájékoztató a nyugdíjrendszerről, EEMI Központi Ügyfélszolgálati Iroda 2019

https://nyuszet.hu/wp-content/uploads/2020/08/nyugdijfüzet_2019.pdf

 

[2] EMMI-Tájékoztató a nyugdíjrendszerről_2020; nyugdijfuzet_2020.doc 2020

 

[3] Nyugdíj-g7-2020.doc; Nyugdíj 2020: Ha ki akarunk mászni a gödörből, abba kellene hagyni az ásást, Simonovits András 2020. április 29

https://g7.hu/kozelet/20200429/nyugdij-2020-ha-ki-akarunk-maszni-a-godorbol-abba-kellene-hagyni-az-asast/

 

[4] Nyugdíjrendszer újratervezése-2020-PappKatalin.doc; Le kéne bontani, és romjaiból újraépíteni a teljes nyugdíjrendszert; Gabay Balázs 2020.11.30.

https://index.hu/gazdasag/2020/11/30/nyugdijak_nyugdijrendszer_berek/

 

 

Ha az olvasottak alapján minket érintő információd van, kérünk írd meg a témát, vagy a hivatkozás (cikk) elérhetőségét a következő e-mail címre, ezzel elérhetővé tehetjük mindenki számára. Kérjük, írjál rövid ismertetőt is róla:

 

dr. Német Béla honlap szerkesztő (drnemetbela@gmail.com)

 

Vissza a Honlap KAPCSOLÓK oldalra