Földünk,
Gaia, „lábnyomaink”
|
James
Lovelock: Gaia-elmélet Mi is ez a Gaia-elmélet,
(James Lovelock. 1970-ben hozza létre) Gaia olyan összetett egység, amely magában foglalja
a Föld bioszféráját, légkörét, óceánjait és más vizeit, kőzetövét és talaját,
s olyan kibernetikai rendszert alkot, amely a földi élet számára megfelelő
állapotot képes fenntartani hosszú időn keresztül. Ha összehasonlítjuk az élőlények és Gaia testét,
sok analógiára lelünk: a légkör, amely Földünket a világűr hidegétől védi,
a kültakaró, a víz a keringés, a kőzetöv a
vázrendszer megfelelője. A Földünket úgy tekintjük, mint egybefüggő, élő
rendszer. Az élővilág egyszerű visszacsatoló mechanizmusokkal „tudás” nélkül
is szabályozhatja környezetét. A Gaia-elmélet alapján az élőlények nehezen
felismerhető együttműködése tartja fenn azokat a szabályozóköröket,
amelyek lakhatóvá teszik és ebben az állapotában tartják bolygónkat. Ezek a
folyamatok az emberi élet „időtartamához” viszonyítva sokkal hosszabb ideig
tartanak. A környezetszennyezés és a természet pusztítása nem a ma is
látható, kézzelfogható hatásai miatt veszélyes igazán, hanem azért, mert
megmérgezi, felbomlasztja, működésképtelenné teszi Gaia testét, s
ezáltal az élet, de legalább is az emberi létfeltételek mai formáinak
alapfeltételei szűnhetnek meg bolygónkon. Bár Gaia, úgy tetszik,
nem tudatos lény, az emberen keresztül mégis kezd magára ismerni.
S talán az ember, aki ma még pusztítja az őt is fenntartó Földanyát, lehet,
hogy nem is olyan sokára egy bolygónyi méretű tudat fő letéteményese lehet.
Ahhoz, hogy ezt az emberiség megérhesse, a mostani fogyasztó társadalmi
viselkedés helyett új erkölcsre van szükség, amely abból a felismerésből
fakad, hogy mindannyian részesei vagyunk Földünk élő rendszerének. Aki
tudatosan átéli minden teremtett lénnyel való egységét, az úgy közelít
hozzájuk, mint saját testének részeihez. Ha egy fát kivágnak, átéli annak
szenvedését, s úgy érzi, a saját testéből vágtak ki egy darabot. A természet
egészsége az ember saját egészsége! Fel kell ismerni,
hogy a szeretet parancsa nem korlátozódhat csupán az embertársakra,
hanem az összes létezőre vonatkozik. Ha intenzíven átéljük, milyen
nagyszerű a mindenség harmonikus együttműködése, s meglátjuk a részben az
egészet, közelebb juthatunk ahhoz az új tudathoz, amely
embertársainkhoz és a természethez fűződő viszonyunkat a harc, az önzés és
a kizsákmányolás helyett a béke, a szeretet és az együttműködés több ezer
éve kész fundamentumára helyezi. Meg tudjuk tenni? Nos, ez az elkövetkező
évtizedek igazi kihívása. |
|
Próbálkozások az emberi épített környezet és
életmód, valamint a természet „kapcsolatának” mérhetővé tételére Ökológiai lábnyom (https://hu.wikipedia.org/wiki/ökológiai_lábnyom
) Továbbiak: Vízlábnyom: https://wwf.hu/hireink/vizeselohelyek/mekkora-a-vizlabnyomunk/
) Karbonlábnyom: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karbonlábnyom
Az analízis figyelembe veszi
az egyes csoportok - mint egy család vagy város - energia-, étel-, víz-,
építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes
földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket
az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban
bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az Élő Bolygó Jelentés
(Living Planet Report 2000) szerint az ökológiai lábnyom hat elemből áll
össze: az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona
megtermelhető; az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez
nélkülözhetetlen; a fa és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület; a
hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger, a lakáshoz,
közlekedéshez, középületekhez szükséges földterület, és az az erdőterület,
amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti. Ezekkel az
adatokkal azonban nehéz dolgozni. Ezért leggyakrabban a táplálék, a lakásviszonyok,
a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevételét veszik figyelembe
az ökológiai lábnyom kiszámításánál. Az ökológiai lábnyom-elemzéseket többek között
azért kritizálják, mert nem veszi számításba a többszörös célra használt
területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján
készült. Az elemzések inkább
tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az
ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrástakarékosság
tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. Ökológiai lábnyom térségenként,
országonként |
|
A természet és az ember „kapcsolatát” leíró fogalmak „Természeti környezet”: Természetes növényzet, állatvilág
(erdők, óceánok) „kezelése”. Trópusi esőerdők, korallzátonyok (levegő, CO2
hatása, Óceánok savasodása) Sivatagosodás, Édesvíz ipari „szennyezése” Épített környezet Hatalmas bányák, gyárak, Erőművek Megavárosok, megaépületek Autópályák, megavasutak, repterek A földhasználat, állattenyésztés globális
megváltoztatása az elmúlt 50 évben Nagyüzemi termelés a nagy földeken („talajművelés”,
műtrágyázás, növényvédő szerek) Nagyüzemi állattartás (állatok mesterséges etetése,
mozgáshiány, nagy „tejhozamok”) Földművelés, állattartás hatalmas mennyiségű gázolajat
használó munkagépekkel történik, Mindennek a szállítása hatalmas vasúti szerelvényekkel,
óriási konténer hajókkal, rengeteg kamionnal. |