Globalizáció és az energia
|
Ez a helyzet 2022-ben is Még napjainkban is a csak fogyasztói szemléletű „gazdaság” és a
hozzá rendelt elméletek és szabályozások az erőforrások állandó
fogyasztásában gondolkodnak, mintha az erőforrások mindenkor
hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, (mint például a kőolajat és a
földgázt) az emberiség (egy szűk része) nagyon nagy ütemben
fogyasztja. Az üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy
használják, mint ha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés is fenntartható
volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna és nem veszik
figyelembe a környezeti és a társadalmi értékeket, szempontokat. MÁS VÉLEMÉNY: A nem fosszilis energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások
megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni
fejlődést, (a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis
környezeti hatással járó használatukkal. Szemlélet (paradigma) váltás: a fejlődés alatt nem
feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését,
hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg
lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is. Az előzőekben felsorolt kérdések jelentős mértékben megfogalmazottak már
az egész emberiség számára, de a társadalmak és az egyes ember gyakorlatába
még csak kis mértékben mentek át. |
|
A fenntarthatóság ellenében hatnak a következő tényezők: - a
fogyasztás-központú szemlélet terjedése, (Kína, India, arab országok) - a jólét fogalmának
elsősorban az anyagi javakra történő korlátozása, (USA) - a természeti
erőforrások végletesen fokozott felhasználása, (USA, Japán, Kína) - a fosszilis és a nukleáris energiaforrások monopolhelyzete, ezek
elosztásában meglevő óriási (130 GJ/év/fő; 10 GJ/év/fő) különbség, (USA, Európa, -,
Afrika, Ázsia,) - a szolgáltató ágazat
fontosságának túlzott hangsúlyozása, - a „fejlett
országokban” az emberek atomizáltsága, nem természetes életmódja, - a megelőzés helyett
az „utókezelés”, - nem én vagyok a
felelős, még magamért sem, - a saját érdek és a közösség
érdekének nem ismerete, félreismerete, boldogság hiány -- az áltudományos
„indoklások” nagy tere, Mi változtathat ezen a helyzeten? A társadalombeli totális tudásátadás - az átfogó
szemléletmód kialakítása minden korosztálynál, - a társadalom – a
gazdaság – a környezet kölcsönhatásait kiegyensúlyozottan figyelembevevő,
kezelő tervezés és irányítás minden szinten, - az ágazatokra
osztott igazgatási és intézményrendszer kellő mértékű összhangja, - a tantárgy-központú, tudományág-alapú oktatás mellett, ezzel
összhangban az összefüggéseket bemutató (integrális) „tárgyak”
(multidiszciplinaritás) |