Globális éghajlatváltozás

 

 

 

Riasztó jelenségek

 

Felolvad a permafroszt, feltör a tenger mélyéről a metánhidrid, kirobban a metán, még erősebb IR elnyelés.

Egyre szélsőséges időjárási megnyilvánulások (olvadó Antarktisz, Grönland, Északi sark jege; hurrikánok, tájfunok – Óceán parton vannak óriási városok: Tokió, Washington, Miami, London,..; fajkihalási hullám

Egyenlítő környéke egyre szárazabb, sivatagosodás; India, Indonézia, Afrika, Közép-Amerika, Kína egy része. Egyre növekvő ivóvíz és élelmiszerhiány. Ott él 3 milliárd ember. ingatag társadalmi kohézió, gazdasági instabilitás

Emberek megavárosokba tömörülnek (Európa, Észak Amerika, Japán, Kína) egészségügyi rendszerekre nehezedő egyre fokozódó nyomás (kirobbanó járványok). A technológiai fejlődés környezetszennyező hatásai.

 

 

 

 

Milyen alapfogalmak „kavarognak a térben” a téma leírásához?

 

Globális klímaváltozás (nagyon szeszélyes, szélsőséges lokális időjárás)

Globális felmelegedés, (üvegházhatás következménye)

Üvegházhatású gázok (CO2, nitrogénoxidok, metán, freonok, aeroszolok)

Globális éghajlati, vagy Klímaváltozási fordulópont.

 

Fosszilis energiaforrások használata (konvencionális, nem konvencionális szén, kőolaj, földgáz) használata, környezeti hatása

Atomenergia? (használata, környezeti hatása, veszélye)

 

Népességrobbanás (túlfogyasztás a Föld főleg tehetősebb országai által) (élelmiszer igények gyors növekedése)

Megavárosok (lokális népsűrűség nagyon nagy, főleg a tengerpartokon)

Fogyasztói társadalom szokásainak teljes elterjedése (tartósított élelmiszerek nagytömegű előállítása, HÁLÓZATOK, IKT)

 

 

 

 

Életünkhöz alapvetően szükségesek:

 

Édesvíz ipari és városi felhasználásának jelentős növekedése (pl.: nem konvencionális olajpala, palagáz, )

Élelmiszer igények növekedése (nagyüzemi szántóterület, állattartás, )

Környezetünk (természeti, épített, társadalmi)

 

„Lábnyomok”

 

Karbonlábnyom (egyik komponense az ökológiai lábnyomnak)

Ökológiai lábnyom (földterület - ha/fő, víz mennyiség - m3/fő mennyiség az ember által „termelt” hulladék „eltakarításához”)

Klímasemlegesség (nincs ÜHG kibocsátás gazdasági tevékenység során )

Karbonsemlegesség (CO2 Kibocsátás mínusz „megfogás” = 0)

Lineáris v. Körforgásos gazdaság (termelések hulladéka, mint alapanyag)

 

 

 

 

Az egyes fogalmakról részletesebben

 

Üvegházhatású Gázok (ÜHG; GHG) https://hu.wikipedia.org/wiki/Üvegházhatású_gázok

 

CO2 Metán, Nitrogénoxidok, freonok, aeroszolok, vízgőz

IR elnyelés

 

Társadalmi „viselkedés” a világban

Túlnépesedés

Globalizáció

Fogyasztói társadalmak „létrejötte”

Óriási szakadék a nagyon gazdag (2-3 %) és a szegény (75 %) tömegek között. Kontinensek, országok közötti fogyasztási kapcsolat

ÁLDÁS, vagy ÁTOK: Mikroelektronika, infokommunikáció (IKT) nagyütemű „fejlődése” (Moore törvény), GLOBÁLIS HATÁSA az életformára nagy termelői és egyéni szinten.

 

 

 

 

Mely országok, ezen belül milyen embercsoportok, milyen termelő ágazatok a legfőbb ÜHG kibocsátók, ezzel OKOZÓI a globális klímaváltozásnak?

 

Valóban a legnagyobb vagyonok tulajdonosai, akik mindig a legújabb műszaki eredményeket csak a saját profitjuk növelésére használják fel és az általuk okozott környezeti károk (externáliák) rendbetételével nem foglalkoznak. Kik ők?

Energetikai szektor, erőművek tulajdonosai;

olajtársaságok,

a mezőgazdasági termeléshez a MŰTRÁGYA, NÖVÉNYVÉDŐSZER gyártói,

nagyüzemi állattartás,

tartós élelmiszer előállítók,

A közlekedés tulajdonosai. REPÜLÉS, HAJÓZÁS, VASÚT, SZEMÉLYGÉPKOCSI, TEHERGÉPKOCSI

 

Egyes termelési szektorok „részesedése” az üvegházhatású gázok kibocsátásában:

- Elektromos energia termelés:        25,6 %,

- Ipar:                                               15,9%

- Szállítás:                                        13,2 %

- Földművelés + mezőgazdaság:     23,7 %

 

Üvegházhatású gázok (GHG ) „részesedése”:

Széndioxid:                                    72 % (főgonosz)

Metán:                                            20 % (ez is jelentős)

Nitrogén oxidok:                             5 %

 

 

 

 

Globális mérési eredmények:

1. ábra. 1880-2020 között a Föld globális átlaghő-mérséklet növekedés

 

2. ábra. 1960-2020 között a Föld széndioxid növekedés (egység: ppm- milliomod rész) 100 ppm = 0,01 %

 

3. ábra. 1850-2005 között a Föld népességének növekedése és CO2 kibocsátása.

http://nepesseg.population.city/world/; https://www.worldometers.info/hu/; https://hu.wikipedia.org/wiki/Országok_népesség_szerinti_listája

 

4. ábra. Globális felmelegedés modellek „jóslatai” (1900-2100). Ha az ÜHG kibocsátás ~50 GtCO2e/év marad, akkor 2050-re nem érjük el a Karbonsemlegességet.

 

 

 

 

 

Olvass utána:

 

Globális felmelegedés

https://hu.wikipedia.org/wiki/Globális_felmelegedés

Globális felmelegedés

https://www.wikiwand.com/hu/Globális_felmelegedés#/A_GDP_esése

Nature 2019. november (Climate tipping pointstoo risky to bet against (nature.com)) (https://www.nature.com/articles/d41586-019-03595-0)

A globális felmelegedés mérséklése

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_globális_felmelegedés_mérséklése

A globális felmelegedéshez való alkalmazkodás

https://hu.wikipedia.org/wiki/Alkalmazkodás_a_globális_felmelegedéshez

 

 

Vissza a Honlap KAPCSOLÓK oldalra