3. fejezet. Növényi
melléktermék tüzelés, kazánok, kiegészítő egységek
Összefoglalás Cél: Fűtés és használati melegvíz (HMV)
biztosítása növényi tüzeléssel azon a komfortfokozaton, amit
a földgáz és az elektromos energia felhasználásával megszoktunk. Sok új ismeretet kell ebben a témában megbeszélnünk.
Ahhoz, hogy minőségi módon országos energia szinten, „észrevehető” eredményeket
érjünk el, nem elég az egyén „elhatározása”, kormányzati szinten jelentős
anyagi és szellemi segítségre lenne szükség és akkor nekünk is „vennünk kell
a lapot”. Jelentősen új ismereteket, gyakorlatot kell
megszereznünk egyéni és intézményi szinten. Ehhez sajnos jó szakmai anyagok
alig állnak rendelkezésre. Ebbe a helyzetbe robbant bele a nagyon ERŐTELJES „ösztönzés”
a mostani energia drágulás (2022 július, augusztus). A fajlagos energia költségek
(1. fejezet) számításai szerint a földgáz „átlagos
fogyasztáson felüli” javasolt lakossági ára: ~22
Ft/MJ; a PB gáz esetében ~18
Ft/MJ; az elektromos energia „átlagos
fogyasztáson felüli” javasolt lakossági ára pedig ~19,5
Ft/MJ. Ezekhez képest a rönkfa és a
darabolt tűzifa csupán ~2,0-2,5 Ft/MJ; a kis kockabála és a nagy hengerbála: ~2
Ft/MJ. Óriási a különbség az utóbbiak javára,
amire azonban országos szinten most még nem vagyunk felkészülve. A
bemeneten a költség egytizede a jól választott növényi tüzelés esetében, mint a
földgáz vagy az elektromos energia által történő fűtés és használati melegvíz
előállítása esetében. „Sajnos” ehhez a „váltáshoz” jó, korszerű tüzelőberendezéseket,
ellátó rendszereket KELL kialakítani. De ne ijedjünk meg, még központi
segítség nélkül is nagyon hamar MEGTÉRÜL a jelenlegi és a várható energiaárak
mellett. És mi lenne, ha még ez támogatást is kapna. Utána pedig a magunk
gazdái vagyunk. Nem beszélve arról, hogy ezzel az ország „nevezetes” energia importjait
is csökkentjük. Nagyon új GONDOLKODÁSMÓDOT (szép szóval: paradigmát)
kell magunkévá tenni. Ehhez igyekeztem ismereteket összegyűjteni és
megosztani az olvasóval. A további már Önökön múlik. Sok sikert kívánok
ehhez. A soron következő fejezeteken a következőkkel „ismerkedhetünk
meg” - Egy kis tüzeléstechnika - A növényi tüzelőanyagok
fajtái - A növényi tüzelőanyagok számszerű
adatai (fűtőérték, árak, ) - 1.
táblázat: termőföldtől a felhasználásra kerülő tüzelőanyagig - 2.
táblázat: A tűzifa forgalmazók által
használt mennyiségek és mértékegységek - 3.
táblázat Növényi tüzelés jellemző energetikai és gazdasági adatai - Kisteljesítményű (20-50
kW) tüzelőberendezések, kiegészítő egységek - Kuglizott
tűzifa és a brikett kályhákban, kazánokban történő
elégetése. - Fapellet
tüzelés - Faapríték
tüzelés - Kis bála (20-25 kg) tüzelés - Nagyteljesítményű
(300-600 kW) ill. (10-100 MW) tüzelőberendezések, kiegészítő egységek - Nagy henger bála
tüzelés kisközösségek számára - Nagy szögletes bála
tüzelés nagy fűtőművekben nagyközösségek számára (Pécs, Komló) Kezdjünk
neki! Vigyázat már ez is HOSSZÚ lesz, pedig ezek csak az első lépések. Ezután
következik az önképzés a javasolt hivatkozások segítségével, majd a még több
információ saját megszerzése. |
Egy kis
tüzeléstechnika Ahhoz, hogy félreértések nélkül beszélhessünk a
témáról szükséges szakkifejezéseket használnunk: Általánosan fogalmazva szilárd
biomassza (fa, szalma) tüzeléséről lesz szó, amelyeknek kétféle „tüzeléstechnikája”
történhet: égetés, pirolízis. Az égetéshez a tüzelőberendezést (pl. kályhát)
úgy „építik”, hogy a szükséges mennyiségű levegő adagolásával minél tökéletesebb
oxidáció, égés valósuljon meg. Ekkor a tűztérben magas
hőmérsékletű (900-1000 oC) füstgáz (széndioxid és egyéb gáz halmazállapotú
égéstermék) jön létre és „visszamarad” a káliumban gazdag szilárd égéstermék
(hamu). A füstgázt olyan „hosszan” vezetik a berendezésben a kémény felé,
hogy adja le a hőjét és hüljön le 150-180 oC-ra. A másik módszer, a pirolízis (elgázosítás),
amikor zárt térben oxigén nélkül, kellően magas hőmérsékleten (400-600 °C) hevítjük
a szilárd növényi tüzelőanyagot. Ekkor a fásszárú, vagy lágyszárú tüzelőanyag
szénhidrogén molekuláiból a termikus hatás következtében éghető gázok (CO, H2,
illóanyagok…) szabadulnak fel és ezek egy második tűztérben égnek el, akár magasabb
hőmérsékleten, mint a közvetlen égetés során. Erről részletesebben lehet olvasni ezekben a
hivatkozásokban: [1] F2-es előadás Német Béla: „Energiatermelés-2013”, Sok minden az
energiaforrásokról és azok fűtésre, elektromos energia előállítására történő
felhasználásáról röviden tudni érdemes. https://polc.ttk.pte.hu/nemetb/2013-Energiatermelés.pdf
(2.4. fejezet). [2] F4-es előadás; Német Béla: Gyakorlatias környezetkultúra. 2. rész – 2019. Energiahatékonyság kisközösségi rendszerekben. Beruházási,
gazdasági szempontok. III.1.2 Fás- és lágyszárú növények
tüzelése (fűtés, HMV előállítás 134-139 oldal. https://polc.ttk.pte.hu/nemetb/2019-GyakKörnyezetkultúra-2.pdf
|
A növényi
tüzelőanyagok fajtái A széles köztudat csak egyféle növényi
tüzelőanyagot ismer, a fát és annak is csak egyféle formáját a
hasított kuglizott tűzifát, vagy kisebb rönköket, tüzeléstechnikát
tekintve pedig az egyedüli gyakorlat a szakaszos, kézzel történő adagolás.
Tüzeléstechnikai szempontból a növényi eredetű
tüzelőanyagoknak is fontos jellemzője az égéshő és a fűtőérték (egységük:
MJ/kg). Környezeti szempontból pedig ismerni kell a tüzelés eredményeként
keletkező füstgáz (CO2, ritkán mérgező gázok) és a szilárd
égéstermék (hamu, kevés salak) mennyiségét és összetételét. Különösen a frissen kivágott fák, lágyszárúak
szármaradványai begyűjtésük pillanatában jelentős mennyiségben (akár
45-55 %) tartalmaznak vizet. Ezért fontos cél, hogy a lehető legolcsóbban
sikerüljön a nedvességtartamot állandó értékre csökkenteni (pl. 20 %-ra) és a
felhasználás időpontjáig azt megtartani. A továbbiakban azt mutatom be, hogy az erdőből
kitermelt fán kívül más növényi alapanyag is áll rendelkezésre országunkban és
automatizált tüzelő rendszerek is vannak ezekhez Magyarországon is. A növényi
anyagokat, amelyekből tüzelőanyagokat készítünk,
energetikai szempontból a következőképpen osztályozzuk: Fásszárú (dendromassza) növényi származékok - Erdőgazdaságból származó hosszú tűzifa (rönk), - Erdőgazdaságból származó rövid tűzifa (rönk), - Favágásból, erdőrendezésből, parkrendezésből,
gyümölcsfák, szőlők metszésből származó vágástéri, parkkezelési „hulladékok”
(ágak, gallyak, kérgek, venyige), - Ipari (épületipar, bútoripar) fafeldolgozás során
keletkezett fahulladékok (fűrészpor, forgács, szélléc). Lágyszárú (fitomassza) növényi származékok - Az élelmiszertermelés céljából termesztett gabonafélék
(búza, árpa, kukorica, napraforgó) nem felhasznált részei (melléktermékként
kezelhető részei: pl. kukoricaszár, búzaszalma). - Évelőként, energetikai célra (tüzelésre) termesztett
nem fás szárú növények (energiafű, elefántfű, nád). Az erdőből kitermelt fa rönk részéből hagyományosan
kuglizott tűzifát lehet hasítani. Az ágakból, gallyakból és a fa bútor- és
építőipari feldolgozása során visszamaradó széllécekből apríték készíthető.
A fafeldolgozás során keletkezett fűrészporból az automatizált adagoláshoz
megfelelő méretű és „egységre” formázott fabrikett és fapellet
állítható elő megfelelő feldolgozó gépekkel (aprító, daráló, préselő,
hőkezelő, szárító, adagoló, csomagoló). A feldolgozás technológiák költségei,
természetesen „rárakódnak” az alapanyag költségekre. A gabonabetakarítás során a gabonaszalmából szintén
készíthető pellet és brikett. Csak a bálák egyben történő égetése az a
technológia, amelynél a növényi anyag árához csak a szántóföldről a
tüzelőhelyre történő szállítás költség adódik hozzá. |
A növényi
tüzelőanyagok számszerű adatai Az 1. táblázat összegzi a kivágott, betakarított
növényi anyagokat, a faipari feldolgozás során „kapott” „alapanyagokat”
(első oszlop), majd a tüzelőanyaggá feldolgozás előtti formákat (második
oszlop), végül a kész tüzelőanyagok nevét (harmadik oszlop). 1. táblázat. A növényi tüzelőanyagok előállítása során a
feldolgozásuk „lépései”
Szakaszos, kézi tüzelés történik a kuglizott tűzifával, a brikettekkel,
ekkor a kályha, vagy a kazánvíz tárolja a hőt. Folyamatos, automatizált
tüzelés valósítható meg faapríték, szecskázott kukoricaszár és pelletek
esetében megfelelő tároló tartály és adagoló alkalmazásával. Az egyben bála tüzelés
(mivel szakaszos) a felmelegített víz tárolására az igényeknek megfelelő
űrméretű puffer tartályt igényel. A 2. táblázatban összefoglaltam azt, hogy a tűzifa forgalmazók
milyen mennyiségeket (tömeg, térfogat, kaloda)
és mértékegységeket (mázsa, kilogramm, normál köbméter, erdei köbméter)
használnak (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tűzifa
). Az árak 2022. augusztus közepén még nagyon „alakulóban” vannak. Ezek erősen
tájékoztató jellegűek 2. táblázat. A tűzifa
forgalmazók által használt mennyiségek és mértékegységek
Néhány
hivatkozás „elkészített” növényi tüzelőanyagokról (nem ráklám) https://nemzetituzifa.hu/tuzifa-arak/ https://zalaerdo.hu/hu/arjegyzek/12/lakossagi-tuzifa https://fakupac.hu/tuzifa-arak/ https://www.jofogas.hu/magyarorszag/tuzifa; https://www.facebook.com/FaPellet-Jánoshalma-107206818759351/?ref=pages_you_manage
https://www.jofogas.hu/bacs_kiskun/A2_minosegu_pellet_elado_129877625.htm
https://kazanstore.hu/varos/158/kazan-gazkazan-janoshalma
http://www.carborobot.hu/HU/Tuzelo.htm
http://www.tuzeloanyagok.hu/pellet_arjegyzek
https://www.jofogas.hu/csongrad/Szalma_kis_balas_szegeden_elado_130763407.htm
https://www.jofogas.hu/magyarorszag?q=balas
https://www.jofogas.hu/bacs_kiskun/Kis_balas_szalma_130596528.htm
https://www.jofogas.hu/magyarorszag?o=2&q=bala%20szalma
A 2. táblázatba a tüzelőanyag árakat illetően, tág
határok között találtam hirdetéseket. A legnagyobb árak csak nagyon gazdag és
elegáns „látvány kandallós” tüzelővel rendelkezők számára „megfizethetők”. A
legkisebb árak (3. táblázat 5. 9. 10. 11. sorai) már egy szervezett, megfelelő
éves mennyiségben előállított és „bejáratott” piac esetében valósulnak meg. Ezeket
az előállítói, ellátói, fogyasztó rendszereket minél nagyobb területen lenne
szükséges megvalósítani. Központi TÁMOGATÁS pedig a faapríték-, szalmabála
tüzelést „verhetetlenné” tenné a lazább településszerkezetű környezetekben,
kisközösségi, intézményi fűtésrendszerek esetében. 3. táblázat. Növényi tüzelés jellemző energetikai és gazdasági
adatai
Ezek a tüzelőanyagok megfelelő puffer
tároló, beadagoló berendezések segítségével kis (10-30 kW) és a nagy teljesítményű
kazánokba (1000-3000 kW) egyaránt alkalmasak lehetnek. Erről részletesebben lehet olvasni ebben a
hivatkozásban: [3] F4. Német Béla: Gyakorlatias környezetkultúra. 2. rész – 2019. Energiahatékonyság
kisközösségi rendszerekben. Beruházási, gazdasági szempontok. III.3. Megújuló forrásokra alapozódó új energetikai
berendezések. 153-157 oldal. https://polc.ttk.pte.hu/nemetb/2019-GyakKörnyezetkultúra-2.pdf |
Kisteljesítményű
(20-50 kW) tüzelőberendezések, kiegészítő egységek Kuglizott tűzifa és a brikett kályhákban,
kazánokban történő elégetése.
A fakitermelésre, felfűrészelésre, hasításra már
régóta nagy cégek (pl. erdőgazdaságok) szakosodtak. De ha kell, otthon is van
fejsze a „finomabb” feldolgozáshoz.
Mielőtt „tovább mennénk „ismerjük meg a
„KAZÁNT”. A kazán egy boiler, azaz vízmelegítő Esetünkben az „energiaforrás”
nem gáz, nem fűtőolaj, nem szén, nem elektromos energia, hanem valamilyen „előkészített”,
növényi tüzelőanyag. Ennek a felépítését mutatja a következő ábra. Az 1-7
rész maga a kazán, 8-16 tüzelőanyag tároló, adagoló egység. Ezeknek a növényi tüzelésű kazánoknak a hatásfoka ma
már 83-85 %.
Fapellet tüzelés Szükséges hozzá kazán, pellet tároló tartály,
adagoló csiga, „égőfej”, Több hónapra
kell a pellet számára tároló hely. Általában a kisebb családiházas fűtésre (20-35
kW) „kifizetődő” és magas komfortfokozatot jelent. Pelletkazán (http://www.alternativ-energia.eu/pelletkazan.php
) A pellet készítésére hazánkban alig van
vállalkozó. „Alapanyaga”: fűrészpor, ami bútoripar, épületfaipar „mellékterméke”.
Ezért ennek az ára ma még „húzós”. A pelletáló cég szállítja házhoz a
pelletet az otthoni tárolóhelyre. Ez elég elterjedt Ausztriában,
Németországban, stb.
Faapríték tüzelés. Ehhez aprító gépek, házhoz szállítás, apríték tároló
helyek, tartállyal és adagolóval ellátott kazán kell. A fűtés teljesítménye
széle skálán mozoghat: 30 kW; 3000 kW. A faapríték
kazán alkalmas családi házak, termelő üzemek, műhelyek, irodaházak, irodák,
iskolák, óvodák, kórházak és egyéb más közintézmények fűtésére. A kazán
rendelhető napi tüzelőanyag tárolóval és külső épített tüzelőanyag tárolóból
történő behordással.
Kialakítottak többféle növényi anyagot (Kuglizott fa,
fabrikett, faapríték, fapellet) tüzelő multifunkciós rendszert. Ebben az esetben magához a kazánhoz megfelelő
tartályt és adagolót kell csatlakoztatni. Legjobb, ha az adagoló oldalról van
a kazánhoz kiépítve, ekkor elölről a kézi adagolás szerkezeti változtatás
nélkül elvégezhető.
Kis bála (20-25 kg) tüzelés Szalmából szögletes bála készítése, szállítás, tárolás
Családi ház fűtésére, HMV előállítására kedvező rendszer. Teljesítmény
(30-50 kW) Főbb részei: bála tüzelő kazán + víztartály + keringtető rendszer a fűtés
és a HMV részére. Ez együtműködhet napkollektoros vízmelegítő egységgel, ami
ugyanarra a víztartályra „dolgozik”.
|
Nagyteljesítményű (300-600 kW) ill.
(10-100 MW) tüzelőberendezések, kiegészítő egységek Nagy henger bála tüzelés kisközösségek számára Nagyon jó „közösségi rendszer” számára 200-500 kW teljesítmény igény
esetében.
[1] Altherm szalmabálás hőközpontok és napelemes
rendszerek (állattartó telepek, terményszárítók
mezőgazdasági üzemek és önkormányzatok épületeinek fűtésére.) https://www.youtube.com/watch?v=EuA33rvIFSg
[2] ALTHERM & ALTERNCONSULT Kft pulykatelep
bemutató, Rábapaty (600 kW) https://www.youtube.com/watch?v=USA427yPVMQ
Nagy szögletes bála tüzelés nagy fűtőművekben nagyközösségek számára
(Pécs, Komló)
|
Itt felsorolt cégek, kereskedők csak az érdeklődés felkeltését szolgálják
|
Készítette: dr. Német Béla; 2022. 08. 15.; E-mail: drnemetbela@gmail.com