Fiatalokkal együtt jártunk a Pécsi Hőerőműben 2023. október 27-én 120
fiatal és „kevésbé fiatal” pécsi lakos látogathatott el az Erőművek
Éjszakája 2023 (https://eromuvekejszakaja.hu/ ) program
keretén belül betekinthettünk a Pécsi Hőerőmű történetébe és bejárhattuk a
jelenlegi üzemrészeket. Az egész bemutatóról a következő „fejezetekben”
olvashatunk: 1. Pécsi Erőmű története 2004-ig 2. A Pécsi Erőmű története 2004-től, a tüzelőanyag váltás, a növényi anyag tüzelő kazánok
üzembehelyezése után 3. A Pannon Hőerőmű Zrt. növényi anyag tüzelő rendszerének előnyei. 4. A Pannongreen Kft és a Pannon Hő Kft. elektromos energia termelésének és Pécs város
távfűtésének energia adatai 5. A Pécsi Hőerőmű tüzelőanyag összetétele a
2020-as években 6. A szilárd növényi anyag tüzelését biztosító erőműi
tüzelőberendezések kialakulása 2003-2018 között 7. A bálaellátás technológiája, gépei. 8. A nagy bálák erőműi tárolása, tűztérbe történő „feladása” 9. Hivatkozások |
1. A Pécsi Erőmű története 2004-ig A látogatásunkat a Zöld Zóna Látogatóközpontban
(https://latogatokozpont.pecsizoldzona.hu/;
https://www.pecsizoldzona.hu/)
kezdtük. Először Köles Ferenc (Pécsi Nemzeti Színház) színművészének „főszereplésével”
megtekintettünk egy rövid filmet a Pécsi Erőmű 64 éves történetéről. (https://www.veolia.hu/hu/hirek/60-eves-pecsi-hoeromu
) A Pécsi
Hőerőmű Vállalat blokkjai 1958-ra épültek fel, az áramtermelés
pedig 1959 decemberében indult meg a Mecsek szénbányáinak
ásványianyag-készleteire alapozva. A létesítmény első nagy volumenű
rekonstrukciójára pedig 1983-ban került sor. Több éves szakmai előkészítést követően az
erőmű 2004-ben tért át részben földgáz, részben fásszárú
tüzelőanyagok felhasználására. Ekkor 49,9 MW teljesítmény
szinten történt az elektromos energiatermelés. A Veolia Energia Magyarország Zrt. 2007-ben vásárolta meg az akkor még Pannonpower Zrt. néven
futó létesítmény részvényeinek 99,94 százalékát. A bálázott lágyszárú szalma-tüzelésű
erőműi blokkot 2013-ban helyezték üzembe.
2. A Pécsi Erőmű története 2004-től, a tüzelőanyag váltás, a növényi anyag tüzelő kazánok üzembehelyezése után (https://www.veolia.hu/hu/pecsi-eromu-0
) A Veolia Energia Magyarország Zrt. (http://biomassza.veolia.hu/) tulajdonában
levő pécsi egységek a következők: Pannon Hőerőmű Zrt., a PANNONGREEN Kft., a
Pannon-Hő Kft., illetve a Pannon-Biomassza Kft.)
A Veolia Zrt. 2007-ben vásárolta meg a
Pannonpower részvényeinek 99,94 százalékát. Az egyes egységek feladata a
következő: A Pannon Hőerőmű Zrt. végzi a pécsi erőmű blokkjainak
üzemeltetését, karbantartását. Ez a 2004-2013 között lezajlott
tüzelőanyag-váltás eredményeképpen jelenleg két szilárd növényi alapanyagú, biomassza-tüzelésű
berendezés működtetését jelenti: a 49,9 MW villamos teljesítményű faapríték tüzelésű
és a 35 MW villamos teljesítményű, bálázott lágyszárú mezőgazdasági
melléktermékekkel fűtött kazánokét. Emellett a Pannon Hőerőmű Zrt.
gondoskodik a 2013 óta tartalékként funkcionáló gázkazánok üzemképes
állapotban tartásáról is. Működésével a Pannon Hőerőmű Zrt. mintegy 31,5 ezer távfűtött lakást és 460 egyéb fogyasztót (pl. kórház, iskola,
bevásárlóközpont stb.) lát el távhővel. A Pannon-Biomassza
Energetikai és Általános Kereskedelmi Kft. 2001-ben alakult a Pannonpower Társaságcsoport
kereskedelmi és logisztikai feladatainak ellátására. Fő feladata a
Társaságcsoport biomassza tüzelőanyagának és az erőmű működéséhez szükséges
anyagok és alkatrészek beszerzése, raktározása, valamint a biohamu
értékesítése. A PANNONGREEN Kft. működteti Közép-Európa
legnagyobb faapríték tüzelésű erőműi blokkját. A fluidágyas
kazán fűtése faaprítékkal történik, aminek egy részét hosszú hengeres fából
az erőmű területén állítják elő, a többi rész pedig az erdőgazdálkodás során
az ágakat, gallyakat, nagyteljesítményű aprítóval a vágási területen
dolgozzák fel és kamionokkal szállítják be az erőmű területére. A fa ipari
feldolgozása során keletkezett szélléceket, hasonlóan felaprítják. A
gőzturbina által meghajtott generátor 49,9 MWe beépített villamos
teljesítményű. A PANNONGREEN Kft. évente 325-330 GWh mennyiségű villamos energiát,
valamint 350-400 TJ mennyiségű hőenergiát értékesít. A Pannon-Hő Kft.-t a társaságcsoport 2005-ben
alapította. A cél a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek
tüzelés útján történő hasznosítása. A bontott szalmabála tüzelő kazánt
2013-ban állították üzembe. A termelt gőzzel működtetett generátor 35 MWe
villamos teljesítményű. A Pannon-Hő Kft. feladata a kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés A Pécsi Erőmű teljes
villamosenergia-mennyiségének 35-40 %-át, valamint a város teljes
távhőigényének kb. 60 %-át biztosítja. Évente 190-200 GWh mennyiségű villamosenergiát,
valamint 900-1000 TJ mennyiségű hőt értékesít. |
3. A Pannon Hőerőmű Zrt. növényi anyag tüzelő rendszerének
előnyei 2004-re elkészült a fluidágyas
faapríték tüzelő kazán, majd 2013-ra a szalmabála
tüzelő kazán rendszer, előbb a Pannonpower
Holding, majd a Veolia Zrt. tulajdonlása folyamán. Ez napjainkra a következő
előnyökkel jár a működtető intézménynek és Pécs városa számára: 1. A Kapcsoltan Elektromos Energiát és Hőt biztosító Pannon Hőerőmű (Combined
Heat and Power Plant - CHP) a maximális villamos
energia teljesítménye: 85 MW, a maximális ~300 MW hőteljesítményével pedig 31 500 lakást és 460 közintézményt lát el hőenergiával. 2. Pécs városa 2013 óta teljes egészében függetleníteni tudja magát az import
földgáztól. Ez 211 millió m3 import földgáz megtakarítást eredményez 3. A fásszárú
és a lágy szárú növényi anyag tüzelése szén-dioxid-semleges
technológia, elégetése során nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe, csak
annyi, amennyit a növények a fotoszintézisük során felhasználtak. A Pécsi Erőműnél a
technológia váltása után a légszennyezettség
radikálisan csökkent Pécsett Az erőmű évente több, mint ~400 ezer tonna
szén-dioxid kibocsátását váltja ki. (4. ábra) 4. Pécs
2013
óta az első zöld város Magyarországon, a távfűtését
teljesen megújuló energiaforrásból biztosítja. 2014 márciusában
a kapcsolt energiatermelés európai szakmai szervezete, a COGEN Europe a piacfejlesztés
kategóriában a legjobbnak ítélte a Pécsett átadott szalmatüzelésű erőművet. 5. A Pécsi Erőműbe
jórészt csak a másként már nem hasznosítható faanyag kerül be (a hengeres hosszú fa mennyisége 2018-ra
110 ezer tonna körüli értékre csökkent) és ebből csak évi 20-22 ezer tonna „hengeres” fa
származik a Mecsek erdeiből. A faapríték nagyobb részét ma már az erdészeti maradékanyagok (~250 ezer tonna ágak, gallyak,
tuskók, ) biztosítják. Az erdészeti és
magán fakitermelésből csak 37-40 %-a
kerül tűzifának. 6. A Pécsi Erőmű tevékenysége
megfelel a Nemzeti
Energiastratégia célkitűzéseinek és jelentősen hozzájárul
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési tervében 2020-ra vállalt
kötelezettségek teljesítéséhez. 7. A mezőgazdaságból
származó nagy bálás
szalma
éves mennyisége ~200-220 ezer tonna körüli. (táblázat) 8. A fajlagos energia költség (Ft/MJ) a szilárd növényi
tüzelőanyag esetében (1,1-1,3 Ft/MJ) kb. harmada a földgáz
költségéhez viszonyítva (3,0-3,4 Ft/MJ). Kedvező termelői hő árat lehet ezáltal biztosítani. Ez a valódi
rezsicsökkentés. Pécs hő-ellátása nincs kitéve geopolitikai hatásoknak. 9. A Pécsi
Erőmű 710 munkavállalónak ad munkát az erőművön
kívül. Közel 11,0 milliárd Ft/év tüzelőanyag vásárlás történik a
régióból (melynek jelentős hányada a mezőgazdaságba kerül, stabil és
kiszámítható jövedelmet kínálva a gazdaságoknak) |
4. A Pannongreen Kft és a Pannon Hő Kft. elektromos energia termelésének és Pécs város
távfűtésének energia adatai Elektromos energia termelésének és Pécs
város távfűtésének energia adatai, valamint az éves bevételeinek összesítése.
Felhasznált hivatkozások:
Lakossági hő tarifadíjak (PÉTÁV, Főtáv);
METÁR átvételi árak (https://www.kormany.hu/
) Fűtőérték táblázatok. A ZÖLD értékek a TERBETE Consulting Kft.
jelentésének energia adatai. Ezekből lehet „visszaszámolni” növényi anyag
mennyiségeket, amik 4-5 % pontosan megegyeznek a cégek által közölt
beszerzési adatokkal. (Barna
színű adatok) 1. Táblázat. A Pannongreen Kft, [7], [9] és a Pannon Hő Kft [8], [10] tüzelőanyag felhasználása és
elektromos energia termelése 2017-ben
2. Táblázat. A Pannongreen Kft. és a Pannon Hő Kft tüzelőanyag
felhasználása és a 2017-ben termelt hőmennyisége
3. Táblázat. A Pannongreen Kft. és a Pannon Hő Kft. 2017-ben vásárolt tüzelőanyag mennyisége
|
5. A Pécsi Hőerőmű tüzelőanyag összetétele a 2020-as években (https://biomassza.veolia.hu/telephelyek/pecsi-eromu/
) A Pécsi Erőmű éves tüzelőanyag igénye
hozzávetőleg 500 000 tonna. Ez nagy részben fásszárú (dendromassza) és a lágyszárú (fitomassza,
- mezőgazdasági melléktermékek) növényi tüzelőanyagokból kerül ki. A Pannon Hőerőmű Zrt. a Magyarországon évente megtermelt
5 millió tonna szalmának csupán a 4 százalékát használja fel. A szalma
energetikai felhasználása nem veszélyezteti sem az állattartás, sem a
feldolgozóipar melléktermék igényének a kielégítését. 2013-ra a Pécsi
erőműben megvalósult a fosszilis tüzelőanyagok helyett a növényi eredetű,
melléktermékek tüzelése, és ezzel a savas
esőket eredményező kéndioxid, nitrogénoxidok, valamint a por és a szénmonoxid
kibocsátás megszűntetése. (4. ábra) Kisebb
arányban, a vonatkozó szakhatósági engedélynek
megfelelően úgy nevezett SRF (Solid Recovered Fuel) is tüzelésre kerül
az erőműben. Az SRF olyan papírból és anyagában már nem újrahasznosítható
műanyagból álló keverék, ami szigorú bevizsgáláson és termékminősítési
eljáráson esik át. Ennek a klórmentes, kereskedelmi forgalomban értékesíthető
tüzelőanyagnak a felhasználása Európában széles körben elfogadott. Mindezek eredményeként
a Pannon Hőerőmű Zrt. Zöld díjat
kapott (https://eco.hu/hir/zold-dijat-kapott-a-pannon-hoeromu-zrt/) |
|
1.
ábra. Áttérés 2004-2013 között a külszíni fejtésű
széntüzelésről a növényi anyagok tüzelésére |
|
2.
ábra.
A szilárd növényi tüzelőanyag fajták arányának változása 2004 és 2016 között
[1] [2] |
Az 1. ábra mutatja, hogy a Pécsi
Erőműbe beszállított szilárd növényi alapanyag erőteljesen változott 2004-től
2016-ig. Ennek adatai láthatók kigyűjtve a 4. táblázatban. Az 2. ábra jól
illusztrálja, hogy 2005-ben, kezdetben csak hosszú hengeres tűzifát szállítottak
be az erőműbe. Ennek az volt az oka, hogy csak a nagy méretű fa szállítására
voltak járművek és csak az erőmű területén volt olyan nagy teljesítményű (1,5
MW) aprító rendszer, amely a hengereket tudta aprítékká alakítani. A hosszú hengeres fák
és az apríték formában beszállított anyagok mennyisége a PANNONGREEN Kft. területén
belül kb. egy hétre elegendő. A gőzturbina által meghajtott generátor 49,9
MWe beépített villamos teljesítményű. A PANNONGREEN Kft. évente 325-330 GWh
mennyiségű villamos energiát, valamint 350-400 TJ mennyiségű hőenergiát
értékesít. Miután a nagyteljesítményű (120-200 LE)
traktorok, bálázók és apríték szállító kamionok egyre nagyobb számban álltak
rendelkezésre az integrátoroknál, lehetett szó arról, hogy az erdőben
levágott gallyakat, ágakat egyre nagyobb mennyiségben tudják már az erdőben
aprítékká alakítani és beszállítani az erőműbe. Ezt jelentős területen
kellett megszervezni (Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun megyék és Horvátország) |
4. Táblázat. Tüzelőanyag „összetétel” változás 2006
és 2018 között a Pécsi Erőműben |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
3.
ábra.
A jelenlegi (2023. év) tüzelőanyag komponensek éves mennyisége, fűtőértéke. |
|
4. ábra. A Pécsi Hőerőmű éves füstgáz
kibocsátásának változása. Nagy fontosságú lépés, hogy a korábbi széntüzelés
nagymértékű kéndioxid kibocsátása 2004-től teljesen megszűnt. [1] |
|
5. ábra.
Az erdőből kitermelt fa különböző területeken történő felhasználásnak arányai
[2] |
6. A szilárd
növényi anyag tüzelését biztosító erőműi tüzelőberendezések felépítése
2003-2013 között |
A PANNONGREEN Kft. által üzemeltetett faapríték tüzelésű rendszer (6.
ábra) [1] 6. ábra. Buborékoló fluidágyas, faapríték tüzelő kazán.
Üzembehelyezése 2004-ben történt. Adatai: 180 MW növényi anyag hő teljesítmény, Tüzelőanyag igény: ~400 000 t/év; 49,9 MW elektromos teljesítmény |
A Pannon Hő Kft. által üzemeltetett, bálázott
lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek tüzelését biztosító erőműi rendszer
felépítését mutatja a 7. ábra mutatja. 7. ábra. Bálatüzelő kazán. Üzembe
helyezése 2013-ban történt [1] Adatai: Rostély-tüzelésű
kazán (137 t/h) Kazángyártó:
DP (Dánia) nemzetközi referenciákkal Tüzelőanyag
igény: ~180.000 t/év, ami 100%-ban bálázható
mezőgazdasági melléktermék Kapacitás:
35 MWe, 72 MWth Éves
hőértékesítés: 1.000 TJ Eves
villamos energia értékesítés:180 GWh |
7. A bálaellátás technológiája, gépei |
|
A bálával történő
ellátása komoly munkagépeket és szállító járműveket igényel. A rendre rakott
szalmát nagy nyomással préselik közel 400-600 kg tömegű nagy szögletes bálává (250 x 90 x 120 cm). Az égéstérbe égetésre
ezen kívül kerülhet ocsú, kukoricaszár, repceszár és napraforgóhéj is.
|
|
|
|
8. ábra. Nagy bála készítő bálázó gép |
9. ábra. Nagy bála begyűjtő |
|
|
10. ábra. Nagybála tárolása a szántóföld szélén |
|
11. ábra. Nagy bála kamion rakodása
szállítása |
|
12.
ábra. Nagy bála kamionnal és utánfutóval történő szállítása |
8. A nagy bálák erőműi tárolása, tűztérbe történő „feladása” |
A szalmabálákat az erőmű területén zárt
csarnokban tárolják. A bálák tetődaruval történő rakodása során azok súly és
nedvességmérése, valamint megfelelő elhelyezése is megtörténik. A
tárolótérben felhalmozott lágyszárú biomassza mennyisége kb. 3-5 napra elegendő,
az időjárástól függően, amennyiben szünetelni kényszerülne a beszállítás. A
megfelelő utánpótlást egyébként a teherjárműveken kívül, kisebb mértékben
vasúti szállítással is végzik. (https://pecsistop.hu/regio/oktoberben-bejarhatod-a-pecsi-hermvet/501875) A kazánhoz történő feladás során a
bálák 2 db párhuzamos szállítószalagon, egy bálafordítón és egy ún. kocsizó
egységen haladnak keresztül, ami már a kazán tüzelési igényének megfelelően a
4 párhuzamos feladó vonalra osztja szét a bálákat. A bálák pontos helyzetének
nyomon követésére fotocellás rendszer került kiépítésre. Ezen a négy darab
párhuzamos feladó soron ismételten súly- és nedvességmérés történik. Ezután a
szalmabálákat a bálabontó csiga segítségével bontják szét, majd szétszedett
állapotban kerülnek beadagolásra a tűztéri rostélyokra. |
|
13. ábra. Négy darab párhuzamos bála
feladó sor |
9. Hivatkozások [1] „A
VEOLIA Zrt. pécsi erőműve a körkörös gazdasági modell tükrében” (Rudolf Péter a Pannon Hőerőmű Zrt.
vezérigazgatója – (Előadás: 2018. március 26.)
www.kormanyhivatal.hu/download/0/13/54000/VEOLIA.pptx [2] „A pécsi Erőmű korábbi működéséről” (Péterffy Attila 2008-2016 között a
Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatójának előadása 2018. június 20.-án) https://www.peterffyattila.hu/documents/482_20190619035026.pdf [3] A
pécsi biomassza projektek tapasztalatai” (Péterffy Attila előadása, 2014. november 13.) https://rekk.hu/downloads/events/tavho_ws_2015_peterffy_attila.pdf
[4] Pécsi
Erőmű https://hu.wikipedia.org/wiki/Pécsi_erőmű [5] Veolia Energia Magyarország Zrt. (http://biomassza.veolia.hu/) [6] Biomassza-kazán a pécsi erőműben (Video bemutató) https://www.youtube.com/watch?v=bavIKjyeMrQ
[7] Nemzeti cégtár interneten elérhető adatai a Pannongreen Kft-ről.
https://www.nemzeticegtar.hu/pannongreen-kft-c0209068059.html
[8] Nemzeti cégtár interneten elérhető adatai a Pannon Hő Kft.-ről https://www.nemzeticegtar.hu/pannon-ho-kft-c0209068060.html |
Összeállította:
dr. Német Béla
Vissza a Honlap KAPCSOLÓK
oldalra