SZIGETVÁRI    

               CSOBBANÁS

      November hetedikén a nyugdíjas klub 10 tagja a szigetvári fürdőt látogatta meg. A ,,fiúk” a tenyerükön hordoztak bennünket, a busz magas küszöbe miatt. Illetve a tenyerük másik felével, a kezükkel segítettek fel mindenkit a buszra.

     A kilenc órai induláskor hatalmas köd borított mindent, ami persze egy idő után, menet közben eloszlott.

      Egy kis locsi-pocsira ,,kiéhezve” érkeztünk késő délelőtt a fürdőbe.

      Hétköznap lévén rajtunk kívül, csak pár ember volt a vízben. Mintha, csak kibéreltük volna az egész komplexumot. A belső meleg vizes medencébe kezdtünk, aztán kimentük a szabadba, ahol a köd után ragyogó napsütés fogadott.

       Az erőlködő napsugár, lágyan símogatott. Szóval napoztunk is! A víz kristály tiszta volt, működtek a különböző vízköpők is.

     A csoportból néhányan még a vízi tornán is részt vettek. Feltérképeztük az étkezési lehetőségeket. Mind a fenti, mind az alsó büfében válogathattunk a menükből, frissensültekből és pizzákból, valamit egyéb étkekből.

     Hol kapható frissen sütött, óriás, dundi, sajtos, tejfölös lángos 400 forintért? Természetesen a fürdő kis éttermében, büféjében. El is pusztítottunk jó párat ebédre. Utána még egy kis fürdés, úszkálás következett, majd az öltöző megrohamozása.

      Igen kellemes órákat töltöttünk Szigetváron. Kora délután, elpilledve értünk haza. Megbeszéltük, hogy ez az első szigetvári fürdőzésünk volt, de nem az utolsó.

      Köszönjük  Bota Janinak, hogy elviselt bennünket, főleg engem…